Ki is vagyok én?
zt hiszem ez az első és egyben az utolsó alkalom, hogy magamról ilyen hosszan nyilatkozom…
Valahogy könnyebb egy novellát megírni, mint elmondani, vagy leírni ki vagyok én.
Aki ismer, az úgyis tudja, milyen vagyok. Az, aki még nem, az ebből a pár sorból úgysem fog, de ha már meglátogattál, tartozok ennyivel.
Írói álnevem: Fehér Liliana. A húszas éveimet taposom. (Pontos korom titkos, ha megtudnád, meg kellene, hogy öljelek!) Miért pont ez a név? Nem mondanám tudatos választásnak, sokkal inkább egy véletlennek, ő talált engem és nem én őt. Később kiderült jobban sikerült a névválasztás, mint valaha is gondoltam volna. Ugyanis a Liliana, liliomot jelent, ami a kedvenc virágom. Az álnév mögött személyiségem egyik fele lapul. Mégpedig az, aki ki mer mondani olyan érzéseket, amit másképpen képtelen lenne.
Röviden az „írói” pályámról:
Gyerekkoromban is elég élénk fantáziával áldott meg a sors, emellett annyira vizuális típus vagyok, aki képes egy leírás által beleolvadni a történetbe úgy, mintha magam is a részese lennék.
Szeretek olvasni, és ez által bukkantam az Interneten egy amatőr írói oldalra, ahova elküldtem első írásomat négy évvel ezelőtt. Kiéltem magam abban, hogy betűket pakolgattam a szövegszerkesztőbe. Hobbi volt. Néha hónapokig egy sort sem írtam, aztán megállás nélkül küldtem a frisseket.
Később jöttek a gondok, a bajok, a problémák. Akkoriban gyógyír volt, hogy írhattam. Publikáltam és kaptam pár visszajelzést. Meg egy számomra kedves kritikát, ami felnyitotta a szememet, hogy ha már írok, próbáljak jól írni. Az akarat megvan, de rájöttem, hogy egyedül nem megy. Egy másik író által, − akit az óta csak Mentoromnak nevezek − rátaláltam a Karcolatra. Sokan segítenek a fejlődésemben.
Jó pár embert ismertem meg ezeken a honlapokon, és nagyon sok segítséget kaptam.
Az írásaimhoz jó szórakozást! Az íróknak pedig sok ihletet kívánok!
Ha valakinek hiányoznék, itt megtalál: lilianafeher@citromail.hu
|